péntek, 25 máj. 2018
 
 
Siklód skanzen jellegű házai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. december 15. szerda, 22:53

Az elszigeteltségéből adódóan, a változások hiánya és az elnéptelenedés következtében sikerült megőrizni a falut, amely hűen, szinte skanzenszerűen őrzi az építészeti hagyományaiban a sóvidéki székely építkezés minden elemét, egyedülálló módon a Kárpát-medencében. Siklód épületállománya az erdélyi falvak között is kiemelkedő. A falukép egységes, skanzen jellegű. Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült, melyeket a 1970-es évekig használtak. A lakóházak és nyári konyhák között találunk néhány későbbi, a tradicionálistól eltérő anyagú és szerkezetű épületet. Újabb gazdasági épületek nincsenek. A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el: a kultúrház, és a bolt, illetve néhány, nem a hagyományoknak megfelelően felújított lakóház. A településképet elsősorban meghatározó elemek az épületek, melyek szabálytalanul, a terepalakulatokat és a telkek organikus elrendezését követve helyezkednek el a portákon. A magaslatokról a dús növényzet miatt az épületeknek csupán a teteje látszik, a település teljesen beleolvad környezetébe. A falukép fontos eleme a szabálytalan, zsákutcás, burkolat nélküli úthálózat. Különösen értékes a sok gyümölcsöskert, melyek a lakóterületek között helyezkednek el, ezzel változatosabbá téve a település megjelenését.

 

További részletek: Siklód népi építészete: Piukovics Nóra http://arch.et.bme.hu/26/26piukov

A lakóház

Siklódon a lakóház jellemzően három osztatú, egy bejárattal rendelkezik. Fala zsilipelt boronafal, melyet kívülről és belülről betapasztanak és vakolnak. Tetőszerkezete torokgerendás fedélszék, fedése hódfarkú cserép, a felújított épületeken hornyolt cserép. A tető formája kontyolt tető, de ezen belül változatos kialakításokat találunk. A kontyolt tetőhöz kapcsolódik egy kontyolt vagy deszkaoromzatos, esetleg csonkakontyos keresztirányú tömeg, de olykor csak egy laposabb hajlásszögű félnyeregtető. A házakon kémény nincs, még manapság is füstös padlások a jellemzőek. A födém mestergerendás pórfödém. A padló hajópadló vagy döngölt föld, ez utóbbi főleg a konyhában jellemző. A ház két oldalán, a bejárat oldalán és a pince oldali homlokfalon tornác fut végig, mely a bejárat előtt kiszélesedik.

A szélesebb részen körülbelül másfél méter, a keskeny részén alig 50-60 cm széles, ezt gabona, hagyma szárítására használják. A tornácoszlop faragott.

Az ablakok jellemzően pallótokos ablakok, főleg a tornácra nyílnak, de egy szobából gyakran néz egy ablak a ház háta mögé is. Az ablakok száma eltérő, de jellemzően 7-9. Siklód hegyoldalon való elhelyezkedése miatt minden telek lejtős. Ezt kihasználva a házak völgy felőli helyisége alatt pince kap helyet, melynek fala kő. Kő használatára a Sóvidék közelsége ad lehetőséget. A lejtés miatt a tornác sokszor az utca szintje fölé lóg 2-3 m magasan. A lakóházra néhány esetben mellékhelyiség tapad, fáskamra vagy a régi kemence...A házak berendezése sok helyen még szinte ugyanaz, mint száz éve volt. Az ágyak, padok, szekrények igen régiek... . Egyes padlásokon még megtalálható a szúszék. A ruhák még ma is a nagyház mestergerendáján lógnak. Sok a hímzett szőttes, terítő a szobákban...így a ház rakottnak, zsúfoltnak, színesnek tűnt.

Az épületekhez tartozik a kapu is. A kapufélfák faragottak voltak, de díszítésük nem túl változatos...” .„Korábban a kapukat nem festették, de ekkor már elterjedt a festett díszítés.... A festés valószínűleg Sóvárad, Szováta felől került Siklódra. Ma a kiskapuk a jellemzőek a faluban. Szinte minden portán ilyen van... A legarchaikusabbak íves vonalvezetésű nagykapuból és fedett félköríves kiskapuból állnak. Néhány kő oszlopok között áll, a legtöbbnek a tartószerkezete már faoszlop, melyet kő lábazathoz erősítettek

Melléképületek

A melléképületek nem változtak jelentősen a XIX. század eleje óta... A legnagyobb melléképület a csűr volt, akárcsak ma. Alul két pajta volt, padlása a takarmány és a szálas gabona tárolására szolgált. Mindkét bütüjén továbberesztették a tetőt, az egyik oldalon nyári faragó műhely volt alatta, a másikon tároló, a kereket, szánt tárolták ott. A cséplést a csűrben végezték. A csűrkapuk kapufélfája faragott volt. Jelenleg a telkeken általában van csűr és szénatároló, helyenként nyárikonyha is. ..Az épületek favázas szerkezetűek vagy keresztvéges boronából épülnek. Sokszor ezek kombinációja is megtalálható. A zsilipelt borona szerkezet használata a viszonylag rövid tölgyfa elemekkel magyarázható. Néhány esetben a boronakitöltést már téglafalra cserélték. Akárcsak száz éve, most is mind a csűr, mind a szénatároló kétszintes, alul az állatok, felül a széna kap helyet. A csűrben kétszintes kocsi beálló van, ahonnan a széna felrakható a padlásra. A tető formája kontyolt vagy oromfalas nyeregtető, esetleg a két végén különböző,.. A tető fedése, akárcsak a lakóházon, itt is cserép. Néhány esetben a melléképületek összenőttek, L alakú épületet adva.

A nyárikonyha vagy a sütőház épülhet a lakóépülettel egyben is, de sokszor készül különálló épületként. Előfordulnak – esetenként külön tetővel lefedve – szabadtéri, úgynevezett vasutas kemencék is. A nyárikonyhák szerkezete általában a lakóházzal egyezik meg, de egy helyiségből áll.”

(Piukovics Nóra 2005;Viski Károly: Adatok a székely építkezés ismeretéhez, Néprajzi értesítő XII. 1911.)

További részletek: http://arch.eptort.bme.hu/26/26piukov.html



Módosítás dátuma: 2011. február 17. csütörtök, 21:03