péntek, 25 máj. 2018
 
 
Kós Károly által tervezett templom PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. december 15. szerda, 22:54

A falu kialakulásának kezdetéről nincsenek pontos adatok. A mai falu őse valószínű a tatárjárás idején keletkezett. A korai kereszténység emlékét őrzik a ma is használatos helynevek. A Városhely melletti Klastrom, Kápolna-szere, Jézus kiáltó dombja és a Szentegyházas út.
Siklódnak nem volt temploma, Küsmöd volt az „anyaegyháza”. Odajártak át szentmisére a Szentegyházas úton. Küsmöd temploma késő Árpádkori építésű. Az 1500-as évek közepén mindkét falu teljes lakossága a katolikusról áttért a református hitre.


Siklód l629-ben engedélyt kap önálló egyházközség alapításához. Temploma ezen a helyen 1635 és 1645 között épült. Ettől az időponttól a templom története a folyamatos tatarozás története. A korabeli építők ugyanis nem tudták, hogy a talajviszonyok itt nagyon kedvezőtlenek. Kettő méter mélyen van egy vízzáró réteg és ezen a talaj, megcsúszik. A siklódiak kifejezésével „minden a völgynek tart”. Ezért a templom falain 20 – 30 évenként komoly repedések támadtak.

Többször felmerült a lebontásnak és az újraépítésnek a gondolata, de a csekély anyagi erőből csak a javításokra tellett. Végül 1948-ban Kós Károlyt kérték fel helyszíni vizsgálatra, aki a lebontást és új templom építését javasolta. Kós Károly 1948 novemberére elkészítette a régi helyére az új templom terveit. 1951-ben a templomot életveszélyesnek nyilvánították és lebontották. A pótlására épített imaházra hivatkozva a hatóság az építkezést nem engedélyezte.


Negyven évet kellett várni, míg 1991. június 23-án letették az alapkövet, és neki kezdtek Kós Károly tervének és a siklódiak nagy vágyának megvalósításához. Incze Zoltán tiszteletes és felesége volt, akik összefogták az ekkorra már lélekszámában a valamikori 1700-ról alig 500-ra apadt gyülekezet, az elszármazottak, a magyarországiak és a hollandok segítségét a templomépítésben. Az eredeti tervtől csak az alapozásnál tértek el. A talajviszonyok ismeretében 360 cm mély vasbeton alapozás készült. A templom alaprajzában románkori, ajtó és ablaknyílásaiban gótikus stílusú, festett kazettás mennyezetű. Régi berendezéséből sikerült megmenteni a gyönyörű Úrasztalt és a szószéket. A fa padlóburkolatnak köszönhetően az akusztikája kitűnő. A kazettás mennyezeti elemeken református templomnál szokatlan módon emberalakos ábrázolások vannak. A 35 pár képen bibliai jelenetek láthatóak. Incze Zoltán tiszteletest idézve, a „a kép prédikál, a pap magyarázza”. A festményeket Elekes Károly és Stefanovics Péter készítette.
A templomszentelés 1994. május 15-én történt.
(Id. Elekes György: 2008)

Siklódi lelkipásztorok

1. Kébédi Péter
2. Musnai Dániel
3. Halmágyi Mihály
4. Fogarasi György
5. Bölöni Éliás
6. B. Dályai János
7. Gyergyai Mihály
8. Siklódi Mihály
9. Bíró János
10.Málnási Gábor
11.Gegesi Nemes János
12. Szabó György
13. Kovács Pál
14. Bartok László
15. Németi József
16. Kátó József
1694
1709
?
1715
?
1720-28
1760- ?
1762-69
1769-74
1774-77
1777-93
1793-97
1797-1802
1802-06
1806-11
1812-14

17. Sándor Sámuel
18. Egei Molnár István
19. Dályai Biró Márton
20. Hegyi Mihály
21. Beke Dániel
22. Viski Gyula
23. Tókós Jenő
24. Orbán József
25. Kerestély József
26. Csavar Ernő
27. Horváth József
28. Tatár Tibor
29. Incze Zoltán
30. Dezső Tibor Attila
31. Raáb Vilmos

1814-26
1826-36
1836-62
1862-64
1865-94
1894-97
1897-99
1899-1930
1930-35
1935-44
1945-58
1958-68
1967-97
1998-2004
2004-

Forrás: Péterfy László: Siklód és egyháza, Kis-Küküllô völgye, 2001

Módosítás dátuma: 2011. február 17. csütörtök, 21:04