péntek, 25 máj. 2018
 
 
A Siklódi-kő 1025 m és barlang PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. december 15. szerda, 22:57

Tetejéről szép, tiszta időben egész Erdély és a déli-Kárpátok vonulatai látszanak

 

 

„A területet uraló 1025 m magas Siklódi-kő és a 991 m magas Küsmödi-kő egyaránt andezit-agglomerátumból áll. Az andezit tipikus vulkáni kőzet...Az agglomerátum ugyancsak a vulkánosságra jellemző, és azt a „kőzet keveréket” jelöli, amely a nagy robbanásos kitörések során a tűzhányó palástját borítja be és hamuval kevert kidobott kisebb-nagyobb kőzettörmelékből áll össze...Így alakult ki a jellegzetes sztrato-(réteg) vulkáni szerkezet.

A keményre összecementálódott vulkanikus kőzet összlet ellenállva az időjárás viszontagságainak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban...Mind a Siklódi-kő, mind a Küsmödi-kő mint két látványos nagy formakincs az egykori kalderák maradványa. Nagy valószínűséggel az egykori kalderák roncsai. A Siklódi-kő csúcsától 40-50 m éterrel alacsonyabb térszínről, déli irányban szakadnak le a hegyet borító erdőségekből kiemelkedő és messziről is jól látható szürke sziklafalak, melyeket Orbán Balázs az Székelyföldről szóló leírásában „trachyt”-torolványcsúcs „- ként írt le....

Barlang

A Siklódi-kő keleti leszakadásban, a sziklafalban, egy közel nyolc méter magasra, és ugyanolyan széles, hat méter mélységig beöblösödő, valamit egy kisebb 4x4x3 méteres barlangszerű képződmény látható. Minden bizonnyal egy effúziós kürtő maradványai. Ezek a kürtők, üregek, kisebb barlangok úgy alakulnak ki, hogy a vulkán belsejéből a repedések mentén szabaduló gázok feszítő ereje és a savak oldó hatása formálja őket....
(Solt Péter: SZIEGTK a Faluszeminárium kurzus. Siklód település előzetes földtani- és környezetállapot fölvétele. 12-13-14 o.)

Módosítás dátuma: 2011. február 17. csütörtök, 22:37