péntek, 25 máj. 2018
 
 
A mondavilág emlékei PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. december 15. szerda, 22:57

Ebben a fejezetben Orbán Balázs, a Székelyföld leírása című, 1868-ban megjelent műben, a Siklóddal kapcsolatos, történetek, mondák, tündérmesék ősi helyek, várak nyomait kutatjuk és mutatjuk meg Önöknek a mai környezetbe belehelyezve.
Továbbá a falusiak hiedelem világában még élő mondákról esik szó, melyek szorosan, és hűen kötődnek a „legnagyobb székely” által feltárt, és leírt mondákhoz.

 

Dávid vára; Dávid vára kútja

„A Soktótól (kelet irányban) mintegy ezer lépésnyire egy trachyttorolvány szikla-domb van. Ezt Dávidvárának hivják. A hagyomány szerint volt Siklódon egy népes családdal és igen sok fiuval megáldott Dávid nevü ember, ki a tatár járások alkalmával, midőn a nép pusztitásnak és zaklatásnak volt kitéve, ide az erdőbe vonult cselédeivel (a székely igy hivja a családot) s ott várat épitett, hol több alkalommal hősileg oltalmazta magát, családját és kincseit.....Dávidot igen gazdag embernek mondja a nép, ki kincseit itt, várában ásta el. Dávid vára keleti aljában mintegy száz négyszögöl kiterjedésű, Várterének hívott térecske van, melyet minden oldalról szabályszerü bérczoromzat szegélyez körül....
A vár-hegy nyugati oldalán felfakadó forrást Dávid vára kutjának nevezik.”

(Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

 

Dávid vára ma kedvelt kirándulóhelye a siklódi fiatalságnak. A vár ma már nem látható, bár a fenyvesekkel körülvett csodálatos helyen, a várat az ember könnyen oda tudja képzelni. Egy nagy várudvarnak is megfelelő tisztás azonban utalhat a monda igazságtartalmára.., Dávid vára kútja az Orbán Balázs által leírt helyen megtalálható, és napjainkban is bőséges, friss forrásvizet ad az arra járó vándornak. A bőséges források nagyon kellemessé teszik a csodálatos fekvésű helyet.

Városhely

„A Nagykő nyugati aljában egy térecskét Városhelynek hivnak, mivel a hagyomány szerint ott régen a rabonbáni korban város állott. Sok forrás buzog ott fel, s a körültök heverő sok kő mutatja, hogy itt csakugyan voltak valami épitkezések, ezt bizonyitaná az is, hogy ezen helyen sok eltöredezett dárda, kard és nyildarabot találnak.” .”
(Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

A Siklódiak kedvelt kiránduló helye, egy csodálatos fekvésű tisztáson található. Majális alkalmával illetve nyáron, mikor sokan hazajönnek a vakációra, a siklódi fiatalok gyakran kirándulnak ide, ahol birkát sütnek, esznek-isznak, mulatnak, és csak estével térnek vissza a faluba. Való igaz, hogy sok kristálytiszta forrás található ezen a helyen.

Asztalkő

„siklódi Nagykő..sok helytt erkélyszerüleg nyulik ki;... Egyet, hasonalakjáról Asztalkő-nek hivnak. Pásztorfiuk bátor elszántságának próbaköve ez, mert csak az a legény, ki ezen több száz öles, örvény felett kihajló sziklatetőre fővel fel mer állani. Ily iskolában aztán merész, bátor emberek növekednek. .” (Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

A Siklódi-kő felé közeledve könnyen észrevesszük, hogy melyik szikláról van szó, mert különálló „toronyként” emelkedik ki a környezetéből. Még 20-30 évvel ezelőtt is az Asztalkőn táncolni felért egy bátorságpróbával. Ma is az…

Szőlőbérc-római erőd nyoma

„A városhelytől délre, a Siklód feletti bércz-élét Szőlőbércz-nek hivják, mi azt mutatná, hogy ott régen szőlőt miveltek... A szőlőbércz tetején egy négyszög épületnek látszanak (most a patak által részben elmosott) alapfalai. Azt mondják, hogy az a Firtos és Bekecs vára közt istatio (statio-állomás) volt. Vajjon nem itt vonult-e át a Bekecsről jövő és Sóváradig követhető római út a Firtos alatti castrumokhoz (énlaki és martonosi); s vajjon az a szőlőbérczen való statio nem volt-e egy római vigilia, vagy speculum? Erre mutatna a négyszög-alak s az is, hogy alább a Barátdülő aljában egy régi, kirakott utnak látszanak némi nyomai.”.”
(Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

A Szőlőbérc ma is használatos név a falusiak számára, de római erőd nyomai nem láthatóak

Klastrombérc-kolostor maradványok

„A Városhelytől észak-nyugatra egy önálló bérczecskét Klastrombérczének hivnak. A hagyomány szerint ott valami kolostor állott régen, s ha a bércznek ovál-alaku fen-lapját figyelemmel megvizsgáljuk, találunk is ott a keleti oromszélen egy elhantolt gátonyt, mely alapfal lehetett, odább sorba helyezett mély üregeket. Ily üreg számos van a bércz keleti és déli oldalában is. Feltehetőleg azok oly vermek voltak, hová vész idején a nép gabonáját és féltettebb holmiját eltakarta az erőditett kolostor védszárnyai alatt.”
(Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

A Klastrombérc ma is él a falusiak névhasználatában, és létező helynév, azonban kolostor nyomok nem ismertek. Viszont egy barlangszerű képződményről beszélnek a falusiak az Orbán Balázs által leírt helyen, ahová gyermekkorukban köteleken ereszkedtek le. Egyesek római számokat véltek felfedezni. A „rejtély” megfejtése bizonyára egy barlangász csoportra vár..

Mások…”Úgy tartják, a templom helyén katolikus apácanövelde volt. – Most, mikor építették a templomot, kaptak – a fiam is ott volt, nyugugyék békébe, ott dolgozott a templomnál – egy olvasót s keresztet, Incze Zoltán tiszteletes úrnak odaadták.”
Forrás: P. Buzogány Árpád (HMKK Székelyudvarhely): Siklódról „elszáguldoztak” a fiatalok

Istvánvágása nevű szikla

„És lennebb Kibéd felé Istvánvágása nevü szikla élén mutatják a helyet, hol Hegyi Gergely a tatárokat leugratta; – és mutatják a sziklában a legugratottak lovainak patkóhelyét. Mert ugyanis ez a Hegyi Gergely (a Hegyi család ma is meg van Siklódon), egy roppant erejü hős, egyszersmind a vidék királybirója is volt. Harczi méne mindig nyergelve; maga mindig fegyverben állott. Egykor nagy csapat tatár jött a falura: a nép jajveszékelve menekült; de hős Hegyi lovára ugorva, nekirontott a tatároknak, s roppant szablyájával sokat lekaszábolt közülök; a töbit űzőbe vette, s e szikla élen leugratva, pusztitá el. Hegyinek nevét és hőstettét fentartja a hagyomány,”.”
(Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

Sok Hegyi él a faluban, de igen nehéz lenne megmondani, hogy kiben csörgedezik a híres előd vérvonala.

"Jézus kiáltó" dombja

„Jézuskiáltó dombjáról elmondták: – Mikor a tatárok itt jártak, s menekültek mindenfelé el a népek, kiábálták ott a tetőn: Jézus, jöjj! Jézus, segíts meg! Jézus, ne hagyj el! Légy vélünk, Jézus! Azért hívták Jézuskiáltó dombjának.”
Forrás: P. Buzogány Árpád (HMKK Székelyudvarhely): Siklódról „elszáguldoztak” a fiatalok

Akasztófa bérc (Akasztó bérc)

„Akasztó bércit azért nevezik így, mert amikor 14-ben vagy mikor jöttek bé a románok, ott sok magyart felakasztottak. Hát azért, mert magyarok voltak, s a románok elposztítottak sokat. Malomgyakaránál valamilyen kicsi malom volt, mikor béjöttek először a románok, ott szétzúztak mindent, s nagyon sok magyart megkínoztak, siklódiakot. Levágták a micsodájokot, az asszonyoknak a melleket, a szájokba rakták, nagyon-nagyon megkínozták. Fülököt, kezeket… nagyon megkínozták. S akkor annak a kicsi malomnak a kövit kivették, s oda valahova elévontatták vélek…”A Papszere fölött elhelyezkedő domboldal, a Szovátára vivő úton található, ahonnan kiváló panoráma nyílik a falura, a Siklódi-kőre (1025 m), a Küsmödi-kőre (991 m), a Firtos hegyre (1063 m), a Nyárád menti Bekecs-tetőre (1080 m) , és a Küküllő völgyében elhelyezkedő falvak láncolatára (Makkfalva, Kibéd, Sóvárad)
Forrás: P. Buzogány Árpád (HMKK Székelyudvarhely): Siklódról „elszáguldoztak” a fiatalok

Temetkezési szokások

„Temetéseknél divatban volt, hogy a fiatalság lóháton, kardosan kisérte ki a koporsót s a behantolásnál lőttek és kardjátékokat tartottak. Alig egy évtized óta ez kiment divatból; de az, hogy a sirra kopját tüznek, itt is meg van.”
(Orbán Balázs: Székelyföld leírása: XXIX. Küsmöd és Siklód környéke)

Siklódon az utóbbi évtizedig nem volt temető, ezért a régi hagyomány szerint a sírokat az elhalálozott telkének a végében, helyezték el, ahol a család többi tagjainak is megtalálhatóak a síremlékei. Ez egy különleges a temetkezési szokásokhoz kapcsolódó "látványossága" a falunak. Az temető megjelenésével ez a temetkezési szokás egyre ritkább.

A hallottak napja alkalmával gyertyákat helyeznek el a sírokon ("világítás"), melyek így nagyon szép és felemelő látvány nyújtanak. A régebbi sírok hagyományosan patakkövekből készültek, mint a legtöbb helyen, a Székelyföldön, melyekből nagyon sok fellehető a faluban.
Bővebben a témáról...


Módosítás dátuma: 2011. február 17. csütörtök, 22:16